Ugrás: Fekvése - Felszíne - Éghajlata - Vízrajza

Oroszország fekvése

Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig terjedő ország. Szárazföldön következő országokkal határos: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea. Kaliningrádi területének pedig Litvánia és Lengyelország a szomszédja.
A hatalmas távolságok miatt változatos az ország domborzata, az éghajlata, a talaja, a növényzete és az állatvilága is.

Oroszország felszíne

Európai részén a Kelet-európai-síkság található. Ennek része a Kaszpi-mélyföld is. Az ország európai és ázsiai része között az Urál-hegység található. Délnyugati részén a Kaukázus található. Itt helyezkedik el a legmagasabb pontja, az Elbrusz (5 633 m) is.

Ázsiai részén található a Nyugat-szibériai-alföld, a Közép-szibériai-fennsík, a Léna-felföld, a Verhojanszki-hegység, a Cserszkij-hegység, a Kolima-alföld, a Kolima-hegység, a Csukcs-hegység, a Korják-hegység. A Kamcsatka-félszigeten számos tűzhányó található. Déli részén található többek között az Altáj-hegység északi része, a Szaján-hegység és a Jablonovij-hegység.

Oroszország éghajlata

Éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Sok területen a tengertől való jelentős távolság miatt a mérsékelt kontinentális éghajlat az uralkodó. Északon a szubarktikus éghajlat a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai-óceán felől. A nyugat és észak felé nyitott síkságok engednek az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak.

Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár. A tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerpartokon a február), a legmelegebb általában a július.

Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik:
arktikus, szubarktikus, mérsékelt (legkiterjedtebb), szubtropikus.

Oroszország vízrajza

Partvonala kb. 37 000 km hosszú. 2 óceán (Jeges-tenger, Csendes-óceán), illetve ezek melléktengerei határolják. A tengerek közé sorolhatjuk a Kaszpi-tengert is, amely a Föld legnagyobb tava.
Az országban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: Bajkál-tó (31 500 km²), Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²).

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziút vagy energiaforrás (Don, Narva, Daugava, Pecsora, Kubány, Terek).

Mesterséges csatornarendszere, víziút-hálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát 5 tengerről is el lehet érni vízi úton.

Oldal tetejére